Működésének 20. évfordulóját ünnepli a FinnAgora alapítvány, amely a magyarországi Finn kulturális, gazdasági és tudományos központ, a FinnAgora fenntartója.

A FinnAgora a világszerte működő 17 finn intézet közül a legfiatalabb, ennek ellenére igen gazdag és sokrétű utat járt be.

Magyarország 1980-ban Helsinkiben megalapította saját kulturális és tudományos központját, a mai Liszt-intézetet. Kalevi Kivistö akkori kulturális miniszter abban reménykedett, hogy válaszul Finnország is megalapítja saját intézetét Budapesten. Ez végül meg is történt, de hosszabb időt vett igénybe, mint azt eredetileg gondolta.

A FinnAgora gondolata a gyakorlatban akkor kezdett körvonalazódni, amikor Suvi Lindén kulturális miniszter 2001. május 18-án megbízta Hannele Koivunen kulturális tanácsost azzal, hogy mérje fel egy, a magyarországi Finn Nagykövetség kezdeményezésére alapítandó, budapesti kulturális központ létrehozásának lehetőségét.

Koivunen kiváló munkát végzett, és ez alapján megkezdődtek a gyakorlati előkészületek. A cél egy új, hálózat alapú működési modell volt, amely az országok közötti és azokon belüli széles kapcsolati hálóra épül. Ez a kiindulópont előítéletektől mentes, hosszú távú perspektívát biztosított a kezdeményezés számára.

 

A KEZDEMÉNYEZÉS SZÉLESKÖRŰ TÁMOGATÁST NYERT, ÁM ELTÉRŐ ELVÁRÁSOKKAL

A kulturális intézet gondolata széleskörű támogatást nyert különböző szervezetektől. 2001 decemberében Lindén miniszterasszony és a minisztérium igazgatója, Kalevi Kivistö vitaestet szervezett a FinnAgora alapításáról. A rendezvényt Riitta Uosukainen, a parlament elnöke nyitotta meg, aki ekkor a rendezvény elnöki tisztét is ellátta. Felszólalt a szervezőkön kívül például Hannu Halinen akkori finn nagykövet, aki egyben a projekt központi kezdeményezője is volt, valamint Vig József magyar nagykövet.

Kezdettől fogva egyértelmű volt, hogy – különösen a minisztériumokban – eltérőek a vélemények a FinnAgora jövőbeli küldetésével kapcsolatban. Kivistö és az Oktatási Minisztérium úgy tartotta, hogy a FinnAgorának a civil társadalom részévé kell válnia, ezért természetesen az Oktatási Minisztérium lehetne a partnere. Pertti Torstila, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára viszont annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a külföldön működő központoknak „ugyanazon ernyő alatt” kell helyet foglalniuk, a Külügyminisztériumhoz kapcsolódva, vagy annak részeként.

Valószínűleg a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium államtitkára, Erkki Virtanen viszonyult a legtöbb fenntartással a kezdeményezéshez. Szerinte a FinnAgora ötlete jóval több kérdést vetett fel, mint amennyi választ adott. Az ülés jegyzőkönyve szerint felszólalásában "nem tükröződött különösebb bizalom a kulturális intézetek működése iránt ".

Ezek a különböző kormányzati ágakból érkező nézet- és hangsúlykülönbségek később is - így vagy úgy - felmerültek, amikor Finnország külföldi kulturális tevékenységéről és annak finanszírozásáról volt szó.

 

TURKU VÁROSA ÉS A FINNAGORA SZÜLETÉSE

A FinnAgora létrehozásának gondolata végül szárnyra kelt, az intézetet fenntartó alapítvány alapító ülését 2002. május 29-én hívták össze Helsinkiben, az Ostrobotnia dísztermében. Az Oktatási Minisztérium felkérésére az előkészítő munkát - az alapító tagok, valamint az alapítványi tőke összegyűjtését és az ülés összehívását - a Magyarországgal szoros

testvérvárosi kapcsolatot ápoló Turku városa és néhai polgármestere, Armas Lahoniitty végezte, aki nem mellesleg Magyarország barátja is volt.

A FinnAgora alapítvány alapító tagjai Turku mellett Helsinki, Lahti, Rovaniemi, Uusikaupunki és Jyväskylä városok, a Jyväskyläi Egyetem, a Műszaki Egyetem, a Finn-Magyar Társaság és a SanomaWSOY voltak. A kuratórium megszervezésével egyidőben annak első elnökévé Heikki Koskit, alelnökévé pedig Jaakko Rauramo főtanácsost (SanomaWSOY) választották. Az alapítvány képviselőjének és az igazgatóság titkárának tisztségére Mikko Lohikoskit, Turku városi kapcsolattartó igazgatóját kérték fel, aki azóta is ellátja ezt a feladatot.

A következő fontos lépés a FinnAgora működésében az intézet létrehozása volt Budapesten. Az ügy előkészítésének fő felelőse az intézet első igazgatója Pekka Timonen volt, aki jelenleg Lahti város polgármestere. A 2004. március 29-én tartott megnyitó ünnepség díszvendégei Finnország és Magyarország kulturális miniszterei voltak.

"A FinnAgorának már a központ megnyitása előtt sikerült meghökkentenie a magyarokat" - mondta Timonen egy interjúban (Turun Sanomat, 2004. március 29.). "Úgy tűnik, Finnország legújabb kulturális intézetéből hiányzik egy állami kulturális intézet minden hagyományos eleme."

Timonen nézete szerint a FinnAgora feladata az volt, hogy új dimenziókat találjon a finn-magyar együttműködésben. „A néphagyomány és a baráti kapcsolatépítés már úgyis jó kezekben van.”

 

TÁNCHÁZ CSUPÁN VAGY SOKSZÍNŰ TEVÉKENYSÉG?

A FinnAgora küldetési területét kezdettől fogva meglehetősen széles körben határozták meg: kultúra, tudomány, gazdaság. Időről időre a hangsúly erősen a kultúrán és kifejezetten a művészeten volt, más kérdések kevesebb figyelmet kaptak.

Erre a kettősségre már 2004-ben felhívta a figyelmet az alapítvány alelnöke, Rauramo főtanácsos. „Az tevékenységi tervben a néptánc kissé túl sok, a politika és a gazdaság kevés figyelmet kapott” – jelentette ki a testületi ülésen. "A FinnAgorának abban is meg kell különböztetnie magát a többi hasonló központtól, hogy tevékenységi köre szélesebb." Elképzeléseihez a testület többi tagjától is támogatást kapott.

A FinnAgora Alapítvány új stratégiája (2023-2027) erőteljesen hangsúlyozza a már az alapításkor is fontosnak tartott széleskörű hálózatépítést, a civil társadalommal való szoros együttműködést és a tevékenységi körök sokféleségét. A nemzetközi helyzet és Magyarország társadalmi fejlődése is ösztönzőként szolgáltak ezekhez az irányelvekhez.

 

ELKÖTELEZETT TESTÜLET ÉS ALKALMAZOTTAK, MINT A SIKER GARANCIÁJA - KITERJEDT EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT

A FinnAgora alapítvány erősségét a kezdetektől fogva a finn társadalom széles körét képviselő, elkötelezett és nagy kapcsolati tőkével rendelkező kuratórium, valamint a hozzáértő budapesti munkatársak jelentették. Két évtized alatt Finnországban és Magyarországon is erős partneri kapcsolatok jöttek létre, amelyek lehetővé tették számunkra, hogy tevékenységünk sikeres legyen Magyarországon és a szomszédos régiókban egyaránt. A budapesti Finn Nagykövetséggel való szoros együttműködés is jelentősen hozzájárult az intézet működéséhez, és ezen keresztül a Finnország-kép alakításához a térségben.

Külön köszönetet szeretnénk mondani az az alapítvány eddigi és jelenlegi elnökeinek. Heikki Koski kormányzó után a tisztségre Kalevi Kivistö minisztert választották meg, akit Ambrosius metropolita követett. Ők mindannyian céltudatosan és eredményesen irányították az alapítvány működését.

 

Mikko Lohikoski

2002-től FinnAgora Alapítvány hivatalos képviselője

A cikk részben a Finn-Magyar Társaság folyóiratában 2019-ben megjelent írás alapján készült.