Február elején Svédországba látogattunk egy finnugrisztikai témájú téli egyetemre. Az Uppsalai Egytem által szervezett 6 napos programsorozaton kb. 50 diák vett részt 6 országból. A magyar különítmény 5 budapesti (Eötvös Loránd Tudományegyetem) és 4 szegedi diákból állt, 2 kísérőtanárral. A többi résztvevő Ausztriából, Németországból, Észtországból, Litvániából és Finnországból érkezett, így az oktatás elsődleges nyelve az angol volt. A beszámolóban ismertetem dióhéjban a téli egyetem felépítését, az előadások témáját, valamint mesélek az élményeimről.
Az utazás kezdete
Vasárnap reggel érkeztünk Stockholmba. A repülőút szerencsére eseménytelenül zajlott. Mivel uppsalai szállásunkat csak délután foglalhattuk el, úgy döntöttünk, hogy addig Stockholmban maradunk. Vonattal bementünk a belvárosba, sétálgattunk az óváros utcáin és megcsodáltuk a rakpart hatalmas kőépületeit. Én megnéztem a királyi palotát is, ami valóban fenséges építmény. Ezután egy kávézóban beszélgetve ütöttük el a maradék időt. Este értünk Uppsalába. A hangulatos városban sok látnivaló található: egy vár, egy gyönyörű katedrális, több kisebb templom, park, egy nagy könyvtár, valamint sok egyetemi épület. A város közepén folyik a Fyris folyó.
Szegediek Stockholmban
Az uppsalai katedrális
A katedrális előtt 
Feldíszített híd a Fyris folyó fölött
Rúnakő a központban 
A téli egyetem felépítése a következőképpen nézett ki: az előadások minden nap 1 óráig tartottak. Az ebédszünet után workshopok és vendégelőadások következtek.
A balti-finn nyelvek legkorábbi írásos emlékei
Hétfőn a balti-finn nyelvek írásbeliségének kialakulásával kezdtük a tanulást. A téli egyetem főszervezője, Rogier Blokland által tartott előadáson kisebb balti-finn nyelveken (pl. inkeri, vepsze, kven, karjala, vót, lív) íródott szövegeket olvastunk. A feladatunk az volt, hogy felismerjük a szövegrészletek nyelvét. A professzor ezután bemutatta, mikor születtek az adott nyelven az első írásos dokumentumok, valamint milyen a nyelv írásbeliségének aktuális helyzete.
Írott ófinn
A téli egyetem központi témája az ófinn volt, melyről keddtől péntekig minden délelőtt Merlijn de Smit holland professzor előadásában hallhattunk. Az előadásokon megismerkedtünk Finnország középkori történelmével, az ófinn nyelvtan és ortográfia fejlődésével, valamint egyházi és jogi szövegeket is olvastunk. Ezenkívül megvizsgáltuk, hogy az észlelt jelenségek milyen módon élnek tovább a mai finn nyelvben. A kurzus során többek között Mikael Agricola, Sorolainen, Marti, Ljungo és Kollanius, illetve Ganander, Frosterius és Lizelius műveivel foglalkoztunk.
Nyelvi revitalizáció: elmélet és gyakorlat
A Riitta-Liisa Valijärvi vezette workshop témája a revitalizáció volt. Először ismertette az elméleti kereteket: mitől függ egy nyelv veszélyeztetettsége, és mit lehet tenni annak érdekében, hogy ezek a nyelvek ne halljanak ki. A fogalmak tisztázása után két csoportmunka következett. Az elsőben választottunk egy a csoportunk számára ismeretlen veszélyeztetett nyelvet, majd internetes kereséssel feltérképeztük, milyen a beszélőközösség helyzete, és milyen jellegű támogatásokat kapnak, vannak-e egyáltalán revitalizációs törekvések. Ezután megpróbáltunk mi kitalálni olyan programokat, amelyekkel adott helyzetben segíthetnénk a beszélőket. A második feladat során egy olyan nyelvet választottunk, amelyet legalább egyikünk beszélt. Erre a nyelvre terveztünk egy rövid revitalizációs alkalmat/nyelvgyakorlatot, amit utána eljátszottunk egy másik csoporttal.
Areális nyelvi kapcsolatok modellezése mesterséges intelligenciával
A második workshopot a tartui egyetem professzora, Petar Kehayov tartotta. A célunk az volt, hogy a ChatGPT alkalmazás segítségével állítsunk elő képeket, diagramokat vagy térképeket a balti-finn nyelvek areális érintkezéseiről a kezdetektől napjainkig. Kitartóan próbálkoztunk, de a végeredmény egyértelmű volt: a ChatGPT jelenlegi verziója nem képes ilyen ábrák létrehozására. A tudományos cikkeket jól összefoglalja, azonban nem tud szövegből ábrát készíteni. Az illusztrációk minden esetben valótlanságokat is tartalmaztak.
A török nyelvek
Birsel Karakoç professzor a török nyelvekről tartott előadást. Bemutatta a népek földrajzi elhelyezkedését, a nyelvek rövid történelmét és tipológiáját. Az előadás érdekessége abban is megmutatkozott, hogy a török nyelvek tárgyalt jellemzőit összehasonlítottuk a finnugor nyelvek releváns jellemzőivel.
A paleoszibériai nyelvek
A második vendégelőadás a paleoszibériai nyelvekre, főként a csukcsira koncentrált. Michael Dunn professzor kutatásának középpontjában a csukcsi nők és férfiak beszéde közti eltérés áll: a nők eltérően képeznek bizonyos hangokat. A kérdés az, hogy miért.
Tagadás az uráli nyelvekben
Matti Miestamo professzor az uráli nyelvek tipológiáját mutatta be a tagadás szempontjából. Az előadáson elhangzott, mit jelent a sztenderd, szimmetrikus és aszimmetrikus tagadás fogalma, illetve hogyan működnek ezek a gyakorlatban az uráli nyelvek esetében.
Hallgatói előadások
Péntek délután és szombaton a téli egyetemen résztvevő diákok lehetőséget kaptak saját kutatásaik bemutatására. A hallgatóság a témakörök széles skálájával ismerkedhetett meg, mint pl. nyelvi fészkek, a dentális spiráns fejlődése a számi nyelvekben, vagy a női és férfi foglalkozásnevek az észt nyelvben. A Szegedi Tudományegyetem képviseletében Kaiser Kamilla Kuzebaj Gerd udmurt nyelvújító tevékenységéről, Vojter Kitti pedig a nganaszan nyelv mozgásigéiről tartott előadást.
Humanistiska Teatern – előadóterem az egyetemen
Egyéb programok
A szakmai programokon kívül egyéb eseményeken is részt vehettünk. Elmentünk a Carolina Rediviva könyvtárba megtekinteni az 1548-ban kiadott Újtestamentumot, illetve a 6. században készített csodálatos Ezüstbibliát. Csütörtök este egy Ugrimugrinak nevezett közösségi program volt, ahol sokat beszélgettünk és énekeltünk. Pénteken egy hivatalos vacsorán vehettünk részt a tanárokkal együtt, ahol szintén érdekes beszélgetések alakultak ki.
Újtestamentum (1548)
A gót Ezüstbiblia 
Összefoglalás
Hálás köszönet illeti Rogier Bloklandot, a tanárokat és minden más szervezőt az Uppsalai Egyetemen. A téli egyetem fantasztikus élmény volt, rengeteg érdekes dolgot tanultam és sok kedves és nyitott emberrel találkoztam. A leginkább a nemzetközi légkört élveztem: a résztvevők természetesen beszéltek angolul, de meglepetésemre egészen sok diák tudott magyarul és finnül is. Így a szünetekben felváltva folyt a nyelveken a beszélgetés, hogy mindenki gyakorolhasson. A nyelvek közti váltás néha komoly agymunkát igényelt, de különösen jólesett, hogy a finnekkel tudtam finnül beszélni, és megértettük egymást. Remélem, egyszer találkozunk még újra!
A szegedi csapat
Író: Júlia Pataki