A világhírű finn iskolarendszer elsősorban kimagasló színvonaláról ismert, de az, hogy kétnyelvű oktatás jellemzi, kevésbé köztudott. Finnországban finn és svéd nyelvű iskolák is működnek, ami stabil alapokat biztosít a kétnyelvűséghez. A finnországi iskolák hétköznapjainak növekvő mértékben része a kétnyelvűségen kívül a bevándorlásból fakadó többnyelvűség is. Egyre több a többnyelvű hátterű diák, amit az iskolák oly módon vesznek figyelembe, hogy a finn nyelv tanulását az anyanyelvet bevonva támogatják. Az iskolarendszerben elkezdtek kimondottan a többnyelvű diákokra szabott támogatási eszközöket kifejleszteni, amelyekkel mind finn nyelvi ismeretüket, mind a többnyelvű identitásukat megerősítik.

Múlt pénteken kisebbségi nyelvi szemináriumnak adott helyet a FinnAgora a finn oktatás és a többnyelvűség iránt érdeklődőknek a Finnországi Svéd Kulturális Alapítvány támogatásával. Marjo Savijärvi (PhD), a Helsinki Egyetem kutatója előadást tartott a többnyelvűségről és a svéd nyelv finnországi helyzetéről, valamint arról, hogy miképpen lehetne megerősíteni többnyelvűség helyzetét. Veres Gabriella tanító olyan gyakorlati módszereket mutatott be, amelyekkel a többnyelvű tanulók finn nyelvtanulását támogatják. A résztvevők Veres vezetésével a nyelvtanulást szórakoztató és interaktív módon támogató játékokat próbálhattak ki.

A nyelvtanítás céljainak megváltozása szélesebb körű fejlődést tükröz, amelyben a kulturális és nyelvi sokféleség értéknek számít, és az egyénnek a többnyelvű világban való boldogulási képessége alavető fontosságú. Korábban a nyelvtanítás során a nyelv szinte tökéletes, anyanyelvi szintű elsajátítására törekedtek. Olyan szintű nyelvismeret volt a cél, amivel a tanuló mintegy kémként, szinte tökéletesen beilleszkedhet a célország társadalmába, anélkül, hogy a nyelvtudását meg lehetne különböztetni az anyanyelvi beszélőétől. Ez részint a nyelvtudással kapcsolatos értékekből eredt, ahol a pontosság és a tiszta kiejtés bírt elsődleges jelentőséggel. 

Napjaink nyelvtanulását más megközelítési mód jellemzi, amely funkcionális nyelvtudásra és az interakciós készségekre koncentrál. Ez azt jelenti, hogy a nyelvtanulás során már nem az anyanyelvi beszélő tudását tartják az egyetlen, vagy akár elsődleges célnak, hanem azon van a hangsúly, hogy a nyelvet különböző helyzetekben, a célnak megfelelő módon legyenek képesek használni a diákok, akár hibákkal. Napjaink globális világában fontosabb szereppel bírnak az olyan interakciós készségek, mint a társalgásban való részvétel, önmagunk kifejezése és a beszéd megértése. 

A megváltozott nyelvtanulási célok jelentős hatással vannak a finnországi oktatási módszerekre is. A többnyelvűség és az interakció középpontba helyezése olyan oktatási stratégiákat alakított ki, amelyek a kommunikatív és résztvevő tanulási módokat részesítik előnyben. A tanárok arra bíztatják a diákokat, hogy valós helyzetekben használják a nyelvet, és a hibák immár tanulási folyamat részét képezik. A többnyelvűség tekintetbe vétele jellemzi az ún. transzlingváló, nyelveken átívelő nyelvtanítást, amelynek során a diákok összes nyelvi erőforrását hasznosítják a tanulási folyamatban. Ez azt jelenti, hogy a diákok a helyzet kívánalmainak megfelelően különböző nyelveket használhatnak egymás mellett, ahelyett, hogy a nyelvek rigorózus különválasztására ösztökélnék őket.

Fontos a többnyelvűség támogatása, mert elmélyíti a tanulást és gazdagítja a gyerekek, fiatalok nyelvi és kulturális kompetenciáját. Amikor a diákok minden nyelvi erőforrásukat használhatják, hatékonyabban tanulnak és sokoldalúbban fejlődnek a gondolkodási készségeik. A többnyelvűség ezen felül megerősíti az identitásukat és az önérzetüket, mert komplex nyelvi és kulturális hátterük tekintetbe van véve. Amikor a diákok megtanulják megbecsülni a sokféleséget, és tisztelni kezdik egymás hátterét, a tantermi légkör is pozitívabb lesz, ez pedig elősegíti a közösségi összetartást és az együttműködést.

A kisebbségi nyelvi szeminárium felhívta a figyelmet a többnyelvűség jelentőségére a finn iskolarendszerben. Az előadók, Savijärvi és Veres kiemelte, hogy a többnyelvűség milyen módon képes gazdagítani a tanulási tapasztalatokat és megerősíteni a gyerekek identitását, kulturális kompetenciáját. Különösen a játékokkal és interaktív módszerekkel történő tanulás bizonyul célravezető eszköznek, ami a tanulást szórakoztatóvá és inspirálóvá teszi. A szeminárium arra is rávilágított, hogy a többnyelvűség támogatása nem csak hatékonyabbá teszi a nyelvtanulást, de közösségi összetartást és tiszteletet is eredményez az eltérő háttérből érkező emberek között, ami globális világunkban különösen fohtos. 

Szöveg: Saaga Kaján