Szia, Michael, kérlek, mutatkozz be!
A nevem Michael Björklund, és Ålandon születtem. Anyukámmal és apukámmal, a húgommal és egy macskával nőttem fel egy családban. Ålandon nőttem fel, itt jártam iskolába, majd séf lett belőlem, és ebben az iparban maradtam azóta is. Ålandról Göteborgba költöztem, ahol 10 éven át dolgoztam különböző éttermekben. Egyrészt séf, másrészt kompetitív személyiség vagyok, aki szereti a különféle kalandokat. Több szakácsversenyen is részt vettem. Az első versenyem során „Az év séfje” díjat kaptam 1997-ben Finnországban, majd én lettem „Az év séfje” 2000-ben Svédországban. Azóta részt vettem a Bocuse d’Or nevű szakács-világbajnokságon, ahol ötödik helyezést értem el, és kettő évben tagja voltam a svéd nemzeti séfcsapatnak. Ahogy öregszem, mintha egyre nyughatatlanabbá válnék, ezért 2020-ban részt vettem a Survivor nevű valóságshowban Svédországban, ami jól sikerült, ugyanis én voltam a győztes. Legutóbbi kalandom az volt, amikor áthajóztam az Atlanti-óceánon Portugáliából a Karib-térségig egy finn hajóval.
Mindig tudtad, hogy séf szeretnél lenni?
Nem. A szüleim ebben az iparban dolgoztak, ezért mindig volt némi közöm a főzéshez, és segítettem nekik már kiskoromban is. Viszont valójában ács lettem volna. A 9. osztály után ácsnak terveztem jelentkezni, azonban a jegyeim nem voltak elég jók ahhoz, hogy bekerüljek a királyi ácsiskolába. Azonban a séfképzésre jó jegyek nélkül is be lehetett kerülni, úgyhogy elkezdtem azt a képzést, és már az első napomon azt éreztem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Ugyanis ez egyszerre kreatív és művészi foglalkozás – olyasmi, amiben soha nem lehet tökéletessé válni, és ahol nincs két ugyanolyan nap. Úgyhogy ebben az iparban maradtam, ugyanakkor azt is elhatároztam, hogy ha egyszer megunom, akkor esetleg elkezdek inkább bútorokat készíteni.
Mindig is érdekelt, hogy szerepelj a tévében?
Nem, nem érdekelt, viszont mindig is szerettem a versengést. Fiatalabb koromban nagyon szerettem csapatsportokban részt venni, és nagyon tetszett, amikor elkezdhettem versenyszerűen főzni. Viszont – bár ez lehet, hogy furcsán hangzik – mindig csak magammal versenyeztem. Azért versenyzek, hogy lássam, mennyit bírok viselni, hogyan dolgozom, hogyan viselkednek az emberek körülöttem. Ezek alakultak ki bennem a versengés révén. Szeretek kihívást támasztani magam elé. És a tévé is egy kicsit ilyen: eleinte az is kihívásnak indult, és nagyon izgultam, de lassan kitanultam a módját. Amikor úgy gondolod valamiről, hogy jó szórakozás, akkor csak folytasd! Elképesztően szerencsés vagyok, amiért ennyire sokféle dologban részt vehettem. Szinte úgy alakult, hogy 60 éves koromra – ha elérem azt a kort – akár professzor is lehetnék, mert addigra már annyi mindent láttam és tanultam.
Åland idén ünnepli az autonómiájának 100. évfordulóját. Itt Budapesten ennek jegyében Taste Åland néven szervezünk egy éttermi napot. Mesélnél egy kicsit az ålandi konyháról?
A heringnek köszönhetően kezdtünk el Ålandon élni. Tehát régen sok mindent csináltak a heringgel, aztán elkezdődött a mezőgazdaság. Ålandon kisléptékű mezőgazdaság létezik, de ennek ellenére nagyon kreatív földművelés alakult ki. Mivel Åland szigetvilág, ez jellemzi az ételeit is, ezért sok halat, kagyló- és rákfélét, tengeri madarat és fókát eszünk. Történelmileg igaz, hogy az oroszok is jártak itt, és végeztek némi pusztítást, és az ittlétük hatással volt a hagyományos ételekre, például Åland nemzeti ételére, az ålandi palacsintára. Az ålandi palacsinta rizskásából készül, és az oroszok hozták át a rizst magukkal Ålandra. Mielőtt a rizs megérkezett ide, grízt használtunk. Először elkészítjük a rizskását, majd sütőben palacsintát készítünk belőle, ezt pedig aszalt szilvával és krémmel tálaljuk. Az esküvőkön mindig szolgálnak ålandi palacsintát, amikor pedig vendégek jönnek, mindig van némi maradék rizskása, amiből lehet palacsintát csinálni. A hagyományos vidéki esküvőkön a templomi szertartást követően mindenki kap palacsintát és röviditalt.
Van saját kenyerünk, amit fekete kenyérnek nevezünk. Ez egy malátából készülő, kétnapos kenyér. Sokáig eláll, és aránylag kompakt kenyérfajta. Nem sok kenyér hasonlít az ålandi fekete kenyérre. Ilyen tehát a hagyományos ålandi konyha. Ha az éttermeket nézzük, Ålandot nagyban befolyásolta Svédország és az anyaország egyaránt. Leginkább Svédországból jöttek a hatások, egyrészt mert földrajzilag közelebb vagyunk Svédországhoz, másrészt a helyi nyelv miatt, ezért sokat dolgoztunk klasszikus svéd ételekkel. Mostanra itt Ålandon sok séf dolgozik ålandi hozzávalókkal. Én általában úgy jellemzem Ålandot, hogy van némi történelme az ételek terén, azonban aránylag fiatal a konyhánk. Fantasztikus hozzávalóink vannak, és elképesztően tehetséges séfek készítenek remek alkotásokat ezekből a hozzávalókból.
Hogyan fogod megünnepelni Åland 100. évfordulóját?
Én igazából mindig ünneplem Ålandot. Azt szoktam mondani, hogy Åland az abszolút legjobb hely az életre. Kicsi sziget vagyunk 30 000 lakossal, fantasztikus az egészségügyi rendszerünk, fantasztikus iskolánk van, és fantasztikus az idősek ellátása is. Mindenki ismer mindenkit, úgyhogy könnyű képben lenni a többiek életével. Nagyon biztonságos társadalomban élünk. Amikor Mariehamnban van dolgom, bent szoktam hagyni a kocsikulcsot az autómban. Ha benézel egy bolt előtt az ott parkoló autókba, láthatod, hogy sokan lezáratlanul hagyják őket, és bent van a kulcs. Ez a hely számomra olyan, mint a paradicsom. Sokan nem is hiszik el, amiket mondok – túl jónak hangzik, hogy igaz legyen. Persze valószínűleg itt is megváltoznak egyszer a dolgok, de én kihasználom a lehetőséget a hencegésre addig, amíg meg nem hallom, hogy megtörtént az első autólopás.
Nagyon szeretnék minél több embert rávenni, hogy Ålandra költözzön. Itt nincs munkanélküliség, és még több emberre van szükségünk, hogy ideköltözzenek dolgozni. És ez egy valóságos paradicsom a gyerekes családoknak. Nincsenek nagy távolságok, sok a lehetőség, nagyszerűek az iskolák és az óvodák – Ålandon tökéletes életet lehet kialakítani. Napjainkban az értekezletek megoldhatók online, és az utazás sem jelent problémát. Repülővel Helsinki körülbelül 45 percre van, Stockholmba pedig bő 15 perc alatt ki lehet jutni.
Szerencsésnek gondolom magam, hogy több különböző projekt keretében részt vehetek a 100. év megünneplésében. Én jellemzően ételekkel és tizenévesekkel dolgozom. Sok ünnepély lesz. Sok volt az olyan év, amikor elmaradtak az ünneplések, úgyhogy ez most nagyon fog kelleni mindenkinek.
Melyik az az ålandi étel, amit szeretnéd, hogy a világon mindenki megkóstoljon?
Talán azt szeretném, hogy a fekete kenyeret próbálják ki az emberek. Ilyen kenyeret sehol máshol nem lehet találni. Van lehetőség megkóstolni, mert a mai napig sütnek ilyet Ålandon. Emellett fantasztikus, milyen finom bárányaink vannak. Az ålandi birkákat nem a húsukért, hanem a gyapjújukért tenyésztették.
Meg tudnál osztani egy egyszerű receptet valamilyen ålandi étel elkészítéséhez?
A halon kívül sok darált húst használunk fel, ami lehet sertés- vagy marhahús egyaránt. Ezen kívül sok remek sajtunk és krémsajtunk van, melyeket sokáig el lehet tárolni, és nagyon ízletesek. Éppen ezért finom főznivaló a családdal az úgynevezett „sajtsteak”. A darált húsba jó sok sajtot belekeverünk, meg ezt serpenyőben megsütjük, majd ezeket a steakeket áttesszük kis időre a sütőbe. Teszünk rá némi krémet és petrezselymet, majd sütőben elkészített burgonyával fogyasszuk. Ez jó családi étel, mindenki szereti, beleértve a gyerekeket is.
Jártál már valaha Magyarországon?
Egy rövid hétvégét töltöttem Budapesten egyszer. Egy finnországi barátom házasodott, és ott tartották az esküvőt. Azt szeretem Magyarországban, hogy lehet utazgatni. Sok hely sok éven át változatlan maradt, ezért nagyon elbűvölőek. Remélem, lesz lehetőségem ellátogatni és utazgatni, hogy a fővároson kívül is járhassak.
Kóstoltál már magyar ételeket?
Nem igazán. Dolgoztam Magyarországról érkező séfekkel, és néha megkóstoltam azt, amit ők főztek az étel részeként. A magyaroknak eredetibb és hosszabb hagyományaik vannak a főzés terén, mint nekünk itt Ålandon. Amikor ők főztek, akkor belekóstoltam a különböző tükörtojásokba és főtt tojásokba, a lassan főzött tálakba, a káposztába és a sertéshúsokba. Szeretem az ilyen ételeket.
Mi a legfurcsább étel, amit valaha főztél?
Egyszer egy komodói sárkányt főztem meg. Egy tévéműsorban kértek meg, hogy készítsek ilyet. Nagyon furcsa ezt csinálni. Az íze teljesen rendben van, de nincs rajtuk túl sok hús. Egy másik alkalommal egy puhatestűt készítettem elő, amikor a Survivorben voltam. Néhányan nagyon éhesek voltak, úgyhogy összeszedtek mindent, amit csak találtak. Ez a fajta puhatestű sok homokot magába lélegzik, amikor a tápanyagokat beszívja magába. Elkezdtük felforralni, több mint egy napon át főztük, de még mindig kemény és rágós volt, ezért még egy fél napig főztük. Így sem lett sokkal jobb, de úgy gondoltuk, ki kell próbálni. Amikor beleharaptunk, olyan volt, mintha homokkal teli rágógumi lenne a szánkban. Lehetetlen volt megenni, hiába szántunk rengeteg időt a megfőzésére. Nem is értem, hogy lehet, hogy nem adtam fel.
Van valamilyen izgalmas projekt, amin jelenleg dolgozol?
Hamarosan nyitunk egy új éttermet Vaasában, és hamarosan elindul az éttermi szezon itt Ålandon. Nagyon sok előkészületet igényel, hogy készen legyünk a nyitás napjára. Elég sok különböző projekten dolgozok, ezek közül az egyik az oktatás. Az északi országokban hiány van séfekből, és általánosságban hiányoznak az emberek a vendéglátóiparban, ezért sok dolgozóra van szükségünk külföldről. Túl kevesen jelentkeznek tanulni, úgyhogy némi energiát arra szánok, hogy próbálom megtervezni, hogyan lehetne újra vonzóbbá tenni a séffé válást. Mindig is szerettem sok különböző dologgal foglalkozni, ugyanis így sok embert lehet megismerni, ráadásul mindenből lehet tanulni valamit – nem feltétlenül csak pozitív dolgokat, de akkor is tanul valamit az ember.
Van bármi más, amit szeretnél megosztani az olvasóinkkal?
Åland még mindig itt van, úgyhogy látogassanak meg minket. Vegyék fel velem a kapcsolatot, és szívesen tartok egy kis körbevezetést! Szeretem megmutatni, hogy milyen kincseink vannak!
Kicsoda?
Név: Michael Björklund
Tanulmányok: Séf, ålandi szállodai és vendéglátóipari iskola
Tartózkodási hely: Åland, Finström
Hobbi: Erdei favágás
A legjobb hely Ålandon: A szigetcsoport. A legjobb, ha az anyaországról a szigetcsoporton keresztül utazunk, így meglátogathatók Åland kisebb szigetei, például Brändö, Kumlinge, Föglö...
Mirjam Ekelund
FinnAgora