Ki vagy és mivel foglalkozol?
Esa Setälänek hívnak és a Helsinki Egyetemen doktorizom társadalmi nemek tudományából. Bő egy éve kezdtem el a társadalmi nemek, kultúra és társadalom kutatásának doktori programját, vagyis a tudományos fokozathoz vezető út elején állok. Kutatásomat az OLVI-alapítvány, a Finn Művelődési Alap és az Olga és Vilho Linnamo Alapítvány támogatják.
Doktori disszertációdat a szivárványcsaládokról készíted. Mi ösztökélt arra, hogy pont ezzel a témával foglalkozzál?
Társadalmi nemek tudománya szakon diplomáztam 2021-ben, és már akkor a szivárványcsaládok mindennapi tapasztalatait kutattam. Érdekesnek bizonyult számomra a téma, és új kérdéseket vetett fel bennem. Azért gondoltam, hogy ugyanazt a témát viszem tovább, – amire mások is bíztattak – mert Finnországban nem igazán kutatták a szivárványcsaládok életét, vagyis adódott egy kutatási rés.
Magával a társadalmi nemek szakterületével pedig a mesterképzésen kezdtem el foglalkozni, mint társadalmi nemek tudománya mellékszakos hallgató; érdeklődésemet a társadalomkritikai hangvétel keltette fel. Különösen megfogott a queer-elmélet és benne a nemiség és a szexualitás normakritikus megközelítési módja. BA-diplomámat különben francia nyelvből szereztem 2017-ben a Turkui Egyetemen.
Hogyan jellemeznéd a szivárványcsaládok jelenlegi finnországi helyzetét? Megváltozott-e, illetve van-e olyan anomália, eredmény vagy más egyéb dolog, amit ki szeretnél emelni?
Finnországban három olyan nagy törvényi változás történt, amely pozitív hatással bír.
- A 2017-es Törvény a házassági egyenlőségről minden pár számára törvény előtti egyenlőséget teremtett és lehetővé tette az örökbefogadást, – ami mint olyan névleg lehetséges ugyan, de ténylegesen többnyire nem valósul meg.
- A 2019-es Anyasági törvény lehetővé tette, hogy a női párok mindkét szülője automatikusan törvényes szülő legyen, vagyis nincs többé szükség a kapcsolaton belüli örökbefogadásra. Ez a törvény nagy előrelépés volt, és a házassági törvénnyel együtt meg is említik az interjúimban.
- A legújabb változás a transztörvény 2023-as módosítása, ami abban az értelemben eredményes, hogy már nem írja elő feltételként a sterilitást a nem megváltoztatásának folyamatához. Így lehetségessé válik az ivarsejtek lefagyasztása, ami megkönnyíti a transzneműek számára a gyerek- és családvállalást. A kérdéses törvénymódosítás azonban abban az értelemben hiányos, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a transznemű fiatalokat és a nem-bináris identitásúakat.
Anomáliaként megemlíteném a cisz férfipárok gyerekvállalását, ami Finnországban nem igazán támogatott. Másokkal együtt a Finn Szivárványcsaládok Egyesülete főleg a béranyaság lehetőségét hangsúlyozza, és jó lenne elkezdeni megvizsgálni azt, hogyan is valósítható meg etikus és fenntartható módon. Fenyegetőnek látom az antigender-mozgalom és a keresztény szélsőségesség előretörését Európa-szerte – vajon mennyire vetik meg a lábukat Finnországban? Példának ott van Olaszország esete, ahol elkezdték elvenni a szivárványcsaládok már meglévő jogait.
A társadalmi nemek kutatója vagy. Milyennek érzékeled a tudományterület szerepét a kutatói terepen, mit tud nyújtani? S mit gondolsz arról, hogy több európai országban is be lett tiltva az oktatása?
Véleményem szerint a társadalmi nemek tudománya fontos kutatási terület. Feminista társadalomkritikát végeznek, illetve hoznak létre vele, ami fenyegetőnek tűnhet a konzervatív értékekre nézve, és emiatt tanszékeket zárnak be, mint itt Magyarországon. A társadalmi nemek kutatása talán éppen azokat az értékeket kritizálja, amiket Orbán képvisel, azaz a konzervatív családfelfogást, a rasszista törvényeket és a bevándorlás megakadályozását.
Ha megnézzük, mit is kutatunk a társadalmi nemek tudományában, általában nagyon alulkutatott témákat találunk. Olyan témákat, amelyeket általában semmilyen módon nem tekintünk jelentősnek. A társadalmi nemek kutatása rávilágít például éppen a szivárványcsaládok életére és tapasztalataira. Alapvető fontosságú lenne, hogy olyan témákat kutassunk, amiket „furcsának” és „abnormálisnak” látunk – ami visszavezet a feminista társadalomkritikához és a normakritikussághoz. Sajnálatos, hogy Finnországban nincs betöltve minden, a tudományterületen meghirdetett egyetemi oktatói vagy professzori állás. Több évtizedre volt szükség ahhoz, hogy a terület első egyetemi tanárait egyáltalán kinevezzék. Fontos, hogy ragaszkodjunk ezekhez a professzúrákhoz és harcoljunk értük.
Ezt a hónapot a Valóság Művész- és Kutatórezidencián töltötted. Hogyan kerültél ide, és milyen volt az ittartózkodásod?
A fotós partnerem, Jussi ötlete volt, és elhatároztuk, hogy együtt pályázzuk meg. Korábban nem hallottam a rezidenciaprogramról, de rögtön belelkesedtem a lehetőségtől, hogy egy hónapra kiszabadulhatok a hétköznapokból és elmehetek valahová máshová. Nagyon jól telt ez a hónap. Klassz helyen van a rezidencia abban a kerületben, ami olyan, mint Budapest Kalliója. Csak ajánlani tudom mindenkinek. A Valósággal is minden remekül zajlott.
Az ittlétem alatt főleg ösztöndíjpályázatokat írtam és felkészültem az előadásomra, amit Bécsben, a CEU Global Politics and Practice kutatási csoport által szervezett vendégelőadói eseményén tartottam. A doktori kutatásomról beszéltem, a szivárványcsaládok hétköznapi tapasztalatairól, elsősorban a társadalmi osztályok perspektívájából.
A szabadidőmben vegán éttermeket kerestünk – és találtunk is jópárat, ami kellemes csalódás volt. Könyvesboltokba jártunk, antikváriumokba meg bolhapiacokra. Nagyon sok könyvesbolt van ebben a városban.
A Budapesten töltött idő adott új perspektívát a kutatásodhoz, vagy általában az életedhez?
Kissé megdöbbentett, milyen súlyos inflációtól szenved most Magyarország, és milyen drága itt minden. Megértettem továbbá, hogyan fonódik össze Orbán reakciós politikája mind a konzervatív családi értékekkel, mind a rasszista politikával és a diszkriminatív gazdaságpolitikával is.
Volt időd pillantást vetni a budapesti queer-színtérre?
Sajnos nem különösebben, de eljártunk a Massolit Könyvesbolt kávézójába, ahol aktívan véleményt nyilvánítanak a magyar szivárványpolitikáról.
Milyen könyvesboltokat és vegán éttermeket ajánlasz az olvasóknak?
Könyvesboltok:
- Massolit
- Bestsellers Könyvesbolt
- Atlantisz Könyvkiadó és Könyvsziget
Vegán éttermek:
- Rira (közel a rezidenciához, finom samosákkal és wrapekkel)
- Kozmosz Vegán Étterem (vegán gulyásleves és más hagyományos magyar ételek)
Pár nap múlva indultok. Merre tovább?
Elnyertem egy hathónapos ösztöndíjat, így forráskutatást fogok tudni végezni a disszertációmhoz az Olga és Vilho Linnamo Alapítványnak köszönhetően. Aztán amikor – keresztény szélsőségesség – megkapom az ösztöndíj következő részét, belefogok az első cikk megírásába.
----
Valóság
A Valóság Művész- és Kutatórezidencia művészek és kutatók magyarországi tevékenységét szeretné elősegíteni, egyedi bázist biztosítva megfigyelések végzéséhez, és lehetőséget adva a demokrácia képviseletére. A rezidencia Budapesten található, a művészek és fiatal felnőttek körében népszerű Erzsébetvárosban (VII. kerület), ami múzeumairól és romkocsmáiról ismert. Már több mint 140 művész, illetve tudós volt a vendége. Bővebben a Valóságról itt.
A finn Valóság Szövetkezet és a FinnAgora hosszú ideje együtműködnek. 2024 őszén a Valóság-rezidenciába költöző kutató a FinnAgora vendége lesz.