A 2025 februárjában megtartott Finn Filmnapok részeként, a FinnAgora kerekasztal-beszélgetést szervezett öt finn illetve magyarországi környezetvédő csoport képviselőinek részvételével. Az esemény A fenyőerdő gyermekei (Havumetsän lapset, 2024, rendező: Virpi Suutari) című film vetítéséhez kapcsolódott. Az alkotás fiatal környezetvédelmi aktivistákról szól, akik a polgári engedetlenség eszközéhez nyúlnak a finn erdők megóvásáért. A beszélgetés során az aktivisták beszéltek a biológiai sokféleségért és a természeti környezetért folytatott küzdelmeikről, megosztva egymással és a nézőkkel sikereiket és kudarcaikat, a fenntarthatóság témakörére koncentrálva.
A Helsinkiből és Budapestről érkezett meghívottak közt ott volt Meri Külm szociológus, finn környezetvédelmi aktivista, Ferenczi István, a Kiserdő Egyesület elnökségi tagja, Orthmayr Kinga nyelvtanár, a Ligetvédők tagja, és Tóth-Kalló Éva, a FÁK a Rómain egyik szervezője. A beszélgetés moderátora Pálinkási Réka, az Auróra Klímakert aktivistája.
Olvassátok el, mit gondolnak a környezetvédelmi aktivisták arról, miért fontos tevékenységük a klímakatasztrófa elkerülése szempontjából, biztosítva, hogy a természet és a természeti környezet a helyi közösségek mindennapjainak része legyen.
.jpg)
Ligetvédők
2016 márciusában a helyi lakosság felháborodva látta, ahogy öreg famatuzsálemeket vágnak ki Európa legrégebbi köztéri parkja, a budapesti Városliget egyik népszerű sörkertjében. A szokásos dühös facebook-bejegyzések mellett, voltak, akik a tettek mezejére léptek: behatoltak a lelakatolt kerítéskapun át az építési területre. A ligetbe hatalmas épületeket terveztek, ami ellen a civilek tüntetéseken tiltakoztak. Emellett 10.000 tiltakozó aláírást is összegyűjtöttünk, amit a kormányzat nem vett figyelembe. Az egyik első tiltakozó, aki megállította a fakivágásokat, Illés Zoltán volt, a Fidesz kormány egykori környezetvédelmi államtitkára.
Ahogy a hír elterjedt, egyre többen és többen gyűltek össze az egykori Kertem romkocsma területén, amely a Ligetvédők bázisa lett az elkövetkező 3 és fél hónapra. A csapat meglehetősen heterogén volt: helyi lakosok, öregek és fiatalok egyaránt, környezetvédelmi aktivisták, hippik, és hajléktalanok, akik így találtak életcélra, közösségre és egy helyre, ahol megszállhattak. Sokunk a helyszínen, sátrakban töltötte az éjszakát. Mások napközben jöttek és vettek részt a különböző eseményeken: koncerteken, workshopokon, előadásokon, megbeszéléseken, jógaórákon, stb. A Greenpeace aktivistái eközben segítettek elsajátítani az erőszakmentes ellenállás fortélyait.
2016 júliusában a kormányzat, rendőri segítséggel, megkísérelte felszámolni a tábort, sikertelenül – a Ligetvédők tovább folytatták a tiltakozásokat. Emellett számos szakmai szervezet, tájépítészek, várostervezők és környezetvédők álltak mellénk, felhívva a kormány figyelmét a tervezett építkezések pusztító környezeti hatásaira. Ám a beruházást nem állították le. Eddig két hatalmas épületet fejeztek be: a Magyar Zene Házát és az új Néprajzi Múzeumot, és további sokat támadott tervek vannak egy új Nemzeti Galéria felépítésére a Városliget szívében. Ha ez utóbbi megvalósul, az a Liget, mint városi zöldterület végét jelentené.
Bár el kellett hagynunk az eredeti sátortábort és a mozgalom szétszóródott, a Liget másik részén, egy kisebb tábort egészen a 2018-as választásokig fenntartottunk, különböző akciókat szervezve (pl. munkagépek elfoglalása) az építkezés leállítására vagy legalább lassítására. Jelenleg népes, de inaktív online közösséggel rendelkezünk, viszont nagyobb építési munkák sem folynak a parkban. Mozgalmunk olyan más zöldkezdeményezéseknek szolgált mintául és inspirációul, mint a „10 millió Fa” vagy a „Kiserdővédők”.
Számos nyitott kérdés maradt: Valóban elkezdik felépíteni a Ligetben az új galériát? Ha igen, a helyi civilek ugyanolyan elszántan reagálnak majd, mint 2016-ban? Tapasztalataink azt mutatják, hogy a helyi lakosokat igenis megmozgatja, ha veszélybe kerül természeti környezetük, és ha tudják, ők maguk mit tehetnek közösségi életterük védelmére.
– Orthmayr Kinga
Elokapina – Extinction Rebellion Finnország és Metsäliike – Erdővédők
Az Elokapina az Egyesült Királyságban megalakult Extinction Rebellion nemzetközi környezetvédelmi mozgalom finnországi ága, amely 2018-tól tevékenykedik. Céljuk, hogy a finn kormány vegye komolyan a klímafenyegetést, fektessen kiemelt hangsúlyt a klímabarát megfontolásokra a döntéshozatal során, és segítse elő az átmenetet a klímasemleges gazdaságba. Az elmúlt években létrejött Metsäliike egy finnországi, alulról szerveződő, civil természetvédő mozgalom, amely szeretné elérni a biológiai sokféleség csökkenésének megállítását a finn és számi erdőkben. A probléma súlyát jól szemlélteti, hogy jelenleg több mint 800 Finnország erdeiben élő faj veszélyeztetett, csakúgy, mint az erdei élőhelyek 76%-a, illetve a finn erdőterületek csupán 6%-a élvez hivatalos védettséget.
Mindkét szervezet Finnország egész területén aktív, küzdve egy élhető bolygó és egy igazságosabb jövő megteremtéséért. Bárkit szívesen látunk tagjaik közt, aki egyetért céljainkkal és alapelveinkkel. Az új tagoknak rendszeres tréningeket szervezünk.
A fenyőerdő gyermekei című filmben az Elokapina és a Metsäliike környezetvédelmi aktivistái demonstrációkon vesznek részt és a polgári engedetlenség eszközeit alkalmazzák.
– Meri Külm
.jpg)
Auróra Klímakert
Az Auróra Klímakert egy ökoerdészeti projekt a VIII. kerület szívében. 5 év alatt önellátó és önfenntartó erdőkertté alakítottunk egy kővel felszórt autóparkolót. Városi hulladék és önkéntes munka segítségével termőtalajt hoztunk létre, és azon egy városi, ehető „zseberdőt”.
Kezdettől fogva a komposzt volt erdőkertünk lelke. Felgyorsította az elültetett növények, magvak, és a mulcsból kihajtó fák növekedését. 180 fánk többsége a télire talajtakaróként elterített komposztból csírázott ki. Rengeteg komposztot készítünk a helyi háztartások konyhai hulladékából és egyéb városi hulladékból. A természetalapú megoldások népszerűsítésével, arra ösztönözzük az embereket, hogy felismerjék a helyi, kisléptékű beavatkozások fontosságát a klímabarát városok megteremtésében.
Kezdeményezésünk, emellett, elősegíti a környezettudatos városi közösségek megteremtését és megtartását. Erdőkertünkben sétákat és workshopokat szervezünk iskolai csoportoknak, egyetemistáknak, civil szervezeteknek és céges csoportoknak is. Programjaink úgy lesznek igazán hatékonyak, ha a résztvevők kézzelfogható, közvetlen gyakorlati ismereteket szerezhetnek, hiszen ezáltal úgy érzik, ők is hozzájárultak a projekt sikeréhez.
– Pálinkási Réka
Kiserdővédők
Csoportunk helyi kezdeményezésként jött létre, hogy megakadályozza egy új 4-sávos autóút megépítését a jelenlegi 22 hektáros városi kiserdő helyén. Ez a zöldterület a Wekerletelepet köti össze a József Attila Lakóteleppel, melyek Budapest legélhetőbb városrészei közé tartoznak.
Túllépve az egyszerű „ne a mi szomszédságunkban” tiltakozásokon, a kezdetektől a nagyobb távlatokra fókuszáltunk. Az autóforgalom általános csökkentése mellett érveltünk, ellenezve a tervezett új Duna-híd koncepcióját és helyválasztását, melynek felvezető forgalmát az új 4-sávos út volna hívatott ellátni.
Bíróságon támadtuk meg a hídberuházás környezetvédelmi engedélyét, és a pert, az engedélyt szintén vitató Fővárosi Önkormányzattal együtt, meg is nyertük.
Jelenleg a „boldog békeidőket” éljük, mivel se pénz, se hivatalos építési engedély vagy szándék nincs a kormány részéről a beruházás megvalósítására. Óvjuk, gondozzuk és élvezzük szeretett Kiserdőnket, közben egy pillanatra sem feledve el, hogy a beruházás gyakorlatilag bármikor újraindulhat.
– Ferenczi István
FÁK a Rómain
A FÁK a Rómain mozgalom több mint 10 éve alakult, egy környezetromboló árvízvédelmi beruházás megakadályozására. Meg akartuk védeni 3 km hosszú, zöld folyópartunkat a fővárosi önkormányzat és befolyásos ingatlan-befektetők érdekeivel szemben. Az önkormányzat mobilgát építését rendelte el a folyópart mentén, amely 1.500 fa kivágásával járt volna, gyökeresen megváltoztatva az egész terület jellegét.
Elsődleges célunk ennek megakadályozása volt, illetve az árvízi védművek jelenlegi nyomvonalon való tartása a Nánási út–Királyok útja mentén. 1000-2000 fős demonstrációkat szerveztünk, szakmai fórumokat tartottunk, több, mint 20.000 tiltakozó aláírást gyűjtöttünk és helyi újságot adtunk ki. Végül a 2018-as választásokkal megmenekült a Római-part, amikor az új, a természeti környezet iránt is fogékony döntéshozók megváltoztatták a projekt koncepcióját: a gát a korábbi, út menti nyomvonalra került, megőrizve a természetes folyópartot.
A választások után stratégiát váltottunk: az ellenállás és küzdelem helyett olyan közösségi programok kerültek előtérbe, mint például faültetés, szemétszedés, közösségi evezés és más környezetvédelmi és sport rendezvények. Mozgalmunk egyik nagy eredménye a fák megmentése, illetve egy közösségi tervezési folyamat elindítása volt, amely révén képesek lettünk befolyásolni lakóhelyünk jövőjét. Sokat dolgoztunk egy városi dunai szabadstrand megteremtésén, „teszt strandnapokat” és városi gerilla strandokat szervezve, folyamatosan monitorozva a vízminőséget. Végül, néhány éve hivatalosan is megnyílt Budapest egyetlen ingyenes dunai fürdőhelye, a Római-parti Plázs, melyet az önkormányzat tart fenn.
Tagságunk és közösségi programjaink mindenki előtt nyitva állnak, aki hajlandó tenni a környezetért a III. kerületben, vagy egyszerűen szeretné a gyakorlatban is megtanulni a faápolás, hulladékkezelés és komposztálás fortélyait.
–Kalló Éva
.jpg)
Szöveg: Cecilia Fewster
Magyar fordítás: Gabriella Boldog